Ezen az érettségi szinten a vállalatok általában korai szakaszban vannak a digitális felkészültség (digitális technológiák bevezetése) tekintetében. Vállalatában az általános digitális technológiák közül néhányat, de nem mindent használ. A digitális megoldásokat számos üzleti területen alkalmazza, főként az igazgatásban és a vezetésben. Több hasznot húzhat a speciális vagy fejlett digitális technológiák alkalmazásából.

A vállalata számára jelentős előnyökkel járna, ha olyan digitális technológiák használatának felgyorsítását fontolná meg, amelyek fellendíthetik az értékesítését (pl. e-kereskedelem, e-marketing stb.), javíthatják az üzleti hatékonyságot (információkezelési rendszerek, ERP), javíthatják az ügyfelek elégedettségét (webalapú eszközök az ügyfelekkel való kommunikációhoz), fejleszthetik a személyzet készségeit / növelhetik a személyzet elégedettségét és megtartását (távoli üzleti együttműködés [távmunka, virtuális tanulás stb.]).

* Az általános digitális technológiák a következőkre vonatkoznak: konnektivitási infrastruktúra, a vállalat honlapja, webalapú eszközök az ügyfelekkel való kommunikációhoz, élő chatek/közösségi hálózatok/chatbotok az ügyfelekkel való kommunikációhoz, e-kereskedelem (B2B, B2C), e-marketing (online hirdetések, közösségi média az üzleti életben stb.), e-kormányzat, távoli üzleti együttműködési eszközök (pl. távmunka, videokonferencia, virtuális tanulás stb.), intranetes portál, információkezelési rendszerek (ERP, CRM, SCM stb.).

* A fejlett digitális technológiák a következőkre vonatkoznak (tájékoztató jelleggel): mesterségesintelligencia-alkalmazások, robotok, virtuális/kiterjesztett valóság, CAD-alkalmazások, a dolgok internete, okosérzékelők, blokklánc, 3D nyomtatás stb. 

Ezen az érettségi szinten a vállalatok általában még mindig korai szakaszban vannak az emberközpontú digitalizáció (digitalizációhoz szükséges készségfejlesztés) tekintetében. A vezetőség valószínűleg már felismerte a digitális technológiákkal kapcsolatos képzés fontosságát és a munkatársakban rejlő potenciált, és tett néhány lépést ebbe az irányba. Következő lépésként részletes képzési tervet készíthet a személyzet át- vagy továbbképzésére. A digitális készségek elsajátítására/fejlesztésére kínálnak néhány online oktatóprogramot és egyéb önképzési lehetőséget, de ezeket jobban hozzá lehetne igazítani a konkrét igényekhez és/vagy képzési követelményekhez. A képzést kombinálhatja azzal, hogy lehetőséget biztosít a kísérletezésre, illetve autonómiát ad a munkatársaknak arra, hogy végrehajtsák döntéseiket, és innovatívak legyenek. A digitálisan képzett munkavállalók számára szakmai előmeneteli lehetőségeket kell biztosítania, miközben kellőképpen át kell alakítania a munkahelyeket a digitális kornak megfelelően. A személyzetnek rendelkeznie kellene azokkal a digitális készségekkel, amelyek a munkakörük korszerűsítéséhez szükségesek. 

Rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt magában a vállalat számára az, ha a közeljövőre vonatkozó digitalizációs tervei alapján képzési tervet készít. A különböző programokból származó kapcsolódó finanszírozási lehetőségekből is részesülhet, hogy munkatársait át- és továbbképezhesse. Ennek eredményeképpen a képzett személyzet fogékonyabb lenne az új digitális technológiák bevezetésére, és jobban támogatná azokat a változásokat, amelyek egyébként a munkahelyek megszűnésétől való félelemmel járnának. A digitális készségek növelése megteremtené a szükséges környezetet ahhoz, hogy fejlett informatikai személyzetet alkalmazzon, és karrierlehetőséget biztosítson számukra. 

Ezen az érettségi szinten a vállalatok az adatgazdálkodás (adattárolás, -szervezés, -hozzáférés, -hasznosítás és -biztonság) tekintetében általában mérsékelten előrehaladott szakaszban vannak. Ön már bevezetett konkrét adatgazdálkodási politikát/tervet/intézkedéssorozatot az adatainak kezelésére és hasznosítására. A dokumentumokat és folyamatokat számos üzleti funkcióban és működési területen digitalizálják. A legtöbb adatot digitálisan strukturált formában tárolják, és a különböző informatikai rendszerek között bizonyos fokú adatintegráció és interoperabilitás van. Fontosnak tartja az adatelemzést az üzleti működés és a megalapozott döntéshozatal szempontjából, ami segít a folyamatok optimalizálásában és az ügyfélkiszolgálás javításában. Rendelkezik kiberbiztonsági tervvel, és meghatározta a kibervészhelyzet esetén meghozandó intézkedéseket. Rendelkezésre állnak adatmentési lehetőségek, és a személyzet körében tudatosítják a kiberfenyegetések elleni védelem fontosságát. A személyzet számára a kiberbiztonság témakörében képzések és figyelemfelhívó rendezvények állnak rendelkezésre. 

Mivel ebben a tartományban van, még mindig sok lehetősége van arra, hogy az adatok jobb és több felhasználásával felszabadítsa a vállalatát. Tovább javíthatja a különböző területeket (termelés, értékesítés, marketing, HR, ügyfélszolgálat stb.) lefedő rendszerek közötti adatintegrációt és átjárhatóságot, ami segíthet a stratégiai szintű döntéshozatalban. Az adatokat valós időben, különböző eszközökön és helyszíneken is elérhetővé teheti, beleértve saját személyzete számára is (pl. távmunka). Adatgazdálkodási képességeinek korszerűsítésekor komoly adatbiztonsági irányelveket, vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági terveket kell bevezetnie komoly kiberfenyegetések esetére.

Ezen az érettségi szinten a vállalatok általában nagyon korai szakaszban vannak az automatizálás és az intelligencia tekintetében (az üzleti folyamatokba ágyazott digitális eszközökkel megkönnyítve). Még nincsenek automatizált feladatok. A mesterséges intelligencia és az automatizálás nem támogatott semmilyen üzleti, kereskedelmi vagy működési tevékenységet. 

Ezen az érettségi szinten a vállalatok általában korai szakaszban vannak a zöld digitalizáció* tekintetében. A digitalizációval kapcsolatos döntések során néha figyelembe veszik a környezeti tényezőket. A digitális technológiák elkezdhettek hozzájárulni a fenntartható üzleti tevékenységekhez (például üzleti modell, szolgáltatásnyújtás, termelés és gyártás stb.). A digitális technológiák azonban jelentősen támogathatják a kibocsátások és a szennyezés csökkentését és a hulladékgazdálkodást, vagy aktívan támogathatják a nyersanyagok optimális felhasználását és a termékek fogyasztókhoz való eljuttatását. Nagy valószínűséggel nem alkalmaznak aktívan digitális megoldásokat a szervezet környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére. A szervezet által felhasznált anyagok/termékek nyomon követhetők lehetnek. Az energiát fenntartható külső vagy helyszíni forrásokból lehetne biztosítani. Egyes adminisztratív eljárások papírmentesek, de nem az összes. A digitális döntések és gyakorlatok során nagyobb mértékben lehetne figyelembe venni a környezeti hatásokat.

* A zöld digitalizáció a vállalkozás azon képességét tükrözi, hogy a digitalizációt hosszú távú megközelítéssel, felelősségteljesen, a természeti erőforrások és a környezet védelmével és fenntarthatóságával törődve (és ebből végül versenyelőnyre szert téve) végzi-e.